J.R.R. Tolkien

John Ronald Reuel Tolkien

 (Bloemfontein, Dél-Afrika, 1892. január 3. – Oxford, 1973. szeptember 2.) filológus, az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, és az angol nyelv és irodalom professzora 1945-től 1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert.

A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit (Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartoznak A sonkádi Egyed gazda, A woottoni kovácsmester, a Bombadil Toma kalandjai valamint a Kóborló és a varázsló című, prózai vagy verses mesék, utóbbi történeteket főként gyermekeinek írta.

Ezeken túl számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintafiak”)irodalmi vitakörhöz tartozott és C. S. Lewis közeli barátja volt.

Tolkien szeretett mind valódi és virtuális nyelvekkel foglalkozni, sőt ilyeneket teremteni; mind mesés történeteket kitalálni gyermekei szórakoztatására. Ami a nyelveket illeti: öccsével és unokahúgaival már gyermekkorukban többet is alkottak . Gyermeknyelvet is kitaláltak („állat-nyelv”, melyben a szavakat állatnevek és számok helyettesítették; illetve a Nevbosh avagy Új Nonszensz, melyet az angolból, franciából, latinból és ógörögből gyúrtak össze); ami pedig a fantáziadús történeteket illeti: gyermekeinek minden évben leveleket írt a Mikulás nevében. Az ezekből kialakuló novellafüzért később A Mikulás levelei címen adták ki.

Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert. Egy korábbi tanítványa kérésére jelentette meg A hobbit(más magyar kiadásban: A babó) című könyvét, amit gyermekei szórakoztatására írt. Bár gyermekeknek íródott, a könyvet rengeteg felnőtt is elolvasta, és elég népszerűnek bizonyult ahhoz, hogy kiadója, az Allen & Unwin folytatást kérjen Tolkientől. Ennek hatására több művet is írt, de ezekkel a kiadó vagy nem volt elégedett, vagy pedig nem tartotta A hobbit elgondolható folytatásának. Ám végül megszületett leghíresebb műve, a háromkötetes A Gyűrűk Ura (megj. 1954–55). A regény megírása csaknem tíz évbe telt, ezalatt Tolkien az „Inklings" vitakör teljes támogatását élvezte (köztük legközelebbi barátjáét, C. S. Lewisét, aki a Narnia krónikái szerzője).

Tolkien fő művének kétségtelenül a Szilmarilok címen összefoglalt írásainak gyűjteményét tartotta. Ezekben foglalta össze legszemélyesebb élményeit, világnézetének legmélyebb elemeit és fantáziavilága teremtéstörténetét, előzményeit. Ezt a művet - ha egyáltalán lehet egységes műről beszélni, bár kétségtelen, hogy Tolkiennek szándékában állt ilyenné gyúrni - sosem fejezte be, maga a mű csak mint számos össze-vissza korrektúrázott füzet létezett, amelyekből Tolkien elkezdett egy kiadásra szánt kivonatot készíteni. Ez a könyv életében sosem jelent meg, a sajátosan pesszimista Tolkien maga is úgy érezte, hogy sosem tehet szert akkora népszerűségre, mint két populárisabb könyve, a Gyűrűk Ura és a Hobbit. A mű kiadása felett még kiadójával is összeveszett, ez a vita majdnem a Gyűrűk Ura megjelenését is meghiúsította. A mű könyv alakban csak a szerző halála után jelent meg, fia, Christopher jelentős - és épp emiatt többek által bírált - közreműködésében: egyes vélemények szerint (ezekről maga Ch. Tolkien ír a könyv előszavában) a Szilmarilok, annak könyv alakban megjelent „végleges” változata, valójában nem Tolkien műve, hanem társszerzős alkotásnak tekintendő.

A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. A mű, ahogy a hasonló szintetikus művek és mítoszregények általában, elképzelhetetlenül sok (vélelmezett vagy bevallott) irodalmi és mitológiai vonatkozást vagy átvételt tartalmaz, elsősorban az óskandináv és óangol mítosz- és legendairodalomból, de kortárs irodalmi művek (főleg tündérmesék) is hatottak az íróra, azonkívül - bár szándékosan jól eldolgozott ecsetvonásokkal - tagadhatatlanul megjelenik benne a keresztény (katolikus) vallás szemléletmódja is. A mitológiai elemek feltárása, azok összefüggései a Gyűrűk Ura (és a többi Tolkien-mű) körüli metairodalom komoly, valószínűleg legterjedelmesebb szeletét alkotja.

Tolkien eleinte úgy gondolta, A Gyűrűk Ura hasonló gyermekmese lesz, mint A hobbit, ám a történet hamarosan sötétebb és komolyabb lett. Bár A hobbit közvetlen folytatása, sokkal idősebb közönséghez szól. A Gyűrűk Ura egy részletesen kidolgozott világban játszódik, Középföldén, aminek leírása megtalálható az író halála után kiadott A szilmarilokban és más művekben.

A Gyűrűk Ura a huszadik század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett. Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.